Létezik egy függőleges erőáram, mely a gerincoszlop mentén halad, túlterjedve a fizikai testen a fej fölé és a farkcsont alá. Ezek kavargó kúpalakú örvények, az energiamezőben. Energiaközpontoknak, csakráknak nevezzük őket.

A csakra szanszkrit eredetű szó, kereket jelent. Ez a megnevezés a tisztánlátóktól ered, akik képesek voltak az emberi aurát és csakráit látni. A csakrák színei követik a szivárvány színeit. A csakráknak forgó mozgásuk van, amitől egy mozgó keréknek tűnnek. A forgás irányára vonatkozóan megoszlanak a különböző tanítások.

Hét fő energiaközpontunk van. Tölcséreik a gerinc felé szűkülnek.

A csakrák biológiai funkciójukban kapcsolódnak a fizikai test megfelelő testrészeivel, belső elválasztású mirigyrendszerével és az idegekkel. Ezen kívül pszichológiai funkciót is ellátnak. A csakrák fő feladata, hogy energiával lássák el az egyes energiatesteket, így a fizikai testet is, valamint, hogy biztosítsák az aurarétegek közötti energiaátvitelt. Fejlődésünk során csakráink fokozatosan egyre fejlettebbé válnak, kb. 7 éves korban alakul ki egy védőernyő a csakranyílások fölé, ami sokat kiszűr az egyetemes energiamezőből érkező hatások közül.

Kellemetlen érzésekre úgy reagálunk, hogy blokkoljuk érzéseinket, ezzel leállítjuk az energiaáramlást. Ilyen esetekben a csakrákban torzulás, blokk keletkezik. Minden negatív élmény okozhat ilyen sérülést. Ha csakráink jól működnek, nyitottak, meghatározott irányba forognak, megfelelő energiaáramlás történik köztünk és a világ között.

Ha csakrákban működési zavar található, abban az esetben az auratest is gyengül, megsérül.

Az egészség érdekében az összes csakrának nyitva kell lennie. Az aura minden rétegéhez csatlakozik egy csakra, az 1-1, 2-2 stb. Az első három csakra és auraréteg a fizikai világhoz, fizikai szinthez kapcsolódik.

A csakrák szerepe részletesen

vissza